Delelő
Tudásra éhesen.
Lovak táplálása
Szénaalapú takarmányadagok tenyészkancák részére, kg / nap (ÉlősÍ1ly 500 -- 600 kg)
*Vitamin-és ásványianyag premix H. Meyer (1986 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csikók takarmányadagja a téli időszakban, kg / nap (Kifejlettkori testsúly 500 kg)
*Vitamin-és ásványianyag premix oldatot oldatot |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Takarmányadagok sportlovak részére, kg / nap
|
Takarmányadagok igáslovak részére, kg / nap (Élősúly, 600 kg)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A ló evési szokásai
Itt csak a lóra Vonatkozó néhány sajátságra Hívjuk fel a figyelmet.
A ló takarmányozás a folyamán a következőket kell szem előtt tartani:
1. Gyomrának, emésztő rendszerének befogadóképessége viszonylag kicsi. Ezért Gyakran, kisebb adagokkal kell etetni. Ez főképp az abrakra vonatkozik. Naponta legalább háromszor etessünk.
2. A ló könnyen betegszik meg a túlzott abrakfelvétel következtében, ezért az ábrák adagolásával vigyázni kell, Figyelembe véve a napi munkát, mozgást: is. Ha a ló nem dolgozik, az abrakadagját Csökkenteni kell vagy meg kell vonni.
3. A ló lassan, Gondos rágással eszik, Ezért elegendő idöt kell hagyni az etetésre.
4. Az ábrák kb. kétszeres, a szálas takarmány pedig négyszeres nyálmennyiséget szív fel, és a gyomorban keverés nélkül rétegeződik. Öt óra alatt 80%-aa az emésztő rendszer további szakaszaiba távozik.
5. A ló rendkívül kényes az ivóvíz és a takarmány tisztaságára. Penészes, Romlott takarmány etetése könnyen kólikához, sőt elhulláshoz vezet.1 takarmány-szárazanyagra legalább 31 vizet kell számítani (nyáron többet). A munka utáni közvetlen hideg víz adását kerülni kell, mert bélgörcsre hajlamosít.
6. A takarmányozásnak etológiai jelentősége is van. Nem kívánatos ugyanis, hogy a ló unatkozzék. Ezért az a helyes, ha állandóan van előtte "szálalni való".
7. A takarmányváltoztatást lehetőleg 3-5 napos átmenettel hajtsuk végre.
8. A takarmányozás nagyban befolyásolja a ló hasznosítását is. Gyors járásmenetben szolgálatot teljesítő lovak takarmányozásában az abraknak nagyobb szerep jut.
9. A ló klasszikus takarmánya - a csikónevelésben használt legelőn kívül - a Zab és a Széna. Ez elsősorban a katonai lótartásban volt kizárólagos. Napjainkban emellett a legkülönbözőbb takarmányféleségek is számításba jöhetnek, beleértve a zöldtakarmányokat és a teljes értékű keveréktakarmányt, tápot is.
10. A legelő egy Csikók, szoptató kancák és más "heverő" (nem dolgozó lovak). legfontosabb, esetenként kizárólagos alaptakarmánya lehet. Ehhez viszont az kell, hogy késő este és hajnalban hagyjuk a lovakat, csikókat legelni és ne az Emberi munkaidő szabja meg a lovak időbeosztását. Legjobb. ha nem hajtjuk ki és egy ménest vagy lovunkat, Hanem az bármikor mehet legelni Amikor akar.
A ló Emésztés-élettani sajátosságai
A ló hosszú mozgékony ajkaival veszi fel a takarmányt. (Jellegzetes táplálkozási szokása, a ló Gyakran ráfúj takarmányára Mielőtt megenné. Emiatt Különösen veszélyes a Poros penészes takarmányt)
A lónak zománcredős fogazata van. A fogak száma 40 (ménben 40, kancában 36, mert a szemfog rendszerint hiányzik)
A rágás. Egy kg Zab megrágása - fajta, kor és egyed szerint változóan - 10 - 20 percig tart (1000-1500 rágás), a Széna kb. kétszer ennyi rágás idöt igényel.
Egy nyál túlnyomórészt a fültő alatti nyálmirigyben termelődik, mennyisége elsősorban a takarmány minőségétől függ, átlagosan napi 40 1. A nyál semleges vagy enyhén lúgos kémhatású.
Az ínyvitorla kb ~ 12 cm hosszú, vaskos széles nyálkahártya-kettőzet, amely ráfekszik a nyelv gyökerére. Nyeléskor felemelkedik, a levegő áramlása Azonban nem képes felemelni, Ezért a ló szájon át nem lélegzik.
A lónak együregű, összetett gyomra van. A gyomor az emésztő traktus legkisebb térfogatú része, ami kis mennyiségű Táplálék folyamatos felvételére rendezkedett be. (A gyomor-tartalom olyan, mintha megdarálták volna, átlagos szemcse mérete 1-6 mm)
A bélcsatorna hossza és volumene, valamint a Táplálék tartózkodási ideje Az egyes szakaszokban
|
|
Hossz (m) Egy |
Volumen (1) |
Időtartam |
relativ |
|
nyelőcső |
, 1,5-ig -- |
|
10-12 SEC |
-- |
|
gyomor |
|
18 |
1-5 óra |
9 |
|
vékonybél |
16-24 |
64 |
1,5 óra |
30 |
|
vakbél |
1 |
34 |
15-20 óra |
16 |
|
vastagbél |
68 |
96 |
18-24 óra |
38 |
|
végbél |
0,2-0,3 |
|
1-2 óra |
7 |
|
Összesen |
|
212 |
35-50 óra |
|
1) maximáli térfogat, telítődés, kb. 1 / 3
A tömegtakarmányok (szárazanyag tartalom <20%) gyorsabban továbbítódnak, mint a koncentráltabbak (sz.a. tartalom> 30), a lassabban ürülő abraktakarmányok erőteljesebb telítődést okoznak a gyomorban (max.: 0,4 - 0,5 kg/100 kg testsúly / Etetés)
Takarmányfelvétel időtartama (perc / kg tak.)
|
|
Kifejlett ló |
Csikó |
|
Szálló Széna Szálló |
40 |
80 |
|
Szalma |
40-60 |
100 |
|
Zab szemesen vagy zúzva |
10 |
40 |
|
Pelletált keveréktakarmány |
10 |
40 |
|
Lótáp. pelletálás NEJ kül |
20 |
30 |
H. Meyer (1975)
A ló nem tud hányni. A gyomorszáj és a pylorus közel esik egymáshoz. A nyelőcső hegyesszögben nyílik a gyomorba. A cardia záróizma vaskos és erős, a gyomor teltsége esetén Különösen erősen zár, a gyomor telt állapotában sem éri el a hasfalat.
Az együregű összetett gyomorban az Emésztés Elsősorban kémiai jellegű, de takarmány mikrobiális tevékenység is van, amelynek hatására szénhidrátjának egy része illó zsírsavakra és tejsavra bomlik.
A gyomornedv termelés óránként átlagosan 0,7 dl. A gyomor Alapi részében kevésbé savas a közeg (pH 5-ös), a pylorusi rész savasabb (pH 2,0-2,7), ami lehetõvé teszi a pepszin sósavas fehérjebontást.
Egy vékonybél tartalmának tovahaladási sebessége gyors. valamely pankreasznedv enzim koncentrációja kisebb, mint más állatfajok esetében.
A fehérjéknek és szénhidrátoknak csak kétharmad része tud itt lebomlani, majd felszívódni.
Rosthiány, fehérjetúletetés az Aminosavak dekarboxilezéséhez és izgató-mérgező Biogen aminok keletkezéséhez vezetnek.
A nem rostalkotó Szénhidrátok egyszerű cukrokká bontva szívódnak fel. Nem bontott hányaduk (10-30%) a vastagbelekbe kerül.
A zsírszerű anyagok emésztése a folyamatosan érkező epének köszönhető. (A lónak nincs epehólyagja.) Egy jó emulgeálódás folytán kiváló, kb. 90%-os-os-os. A ló egy fejadagjában 15-18%-nyi mennyiségű zsírt is képes tolerálni, sőt hasznosítani.
Ugyanitt kerülnek felszívásra a legfontosabb makroelemek, mint a Ca, Na, Mg, P és Na. ..
A vastagbélben a béltartalom továbbhaladása lelassul a takarmány tartózkodási ideje kb. 1 nap.
A ló vakbele igen nagy volumenű, közel kétszer akkora, mint a gyomor (köbcentiméterenként 10x109 db mikoorganizmus)
Szénhidrátok mikrobiális emésztése, illó zsírsavak keletkeznek, Melyek felszívódva Jelentősen hozzájárulnak az állat energiaellátásához.
A keményítőből és cellulózból ecet-, propion-, és vaj sav keletkezik, átlagosan 17:5:1 arányban.
A mikroorganizmusok közel 20%-a fehérjebontó baktérium, Melyek a még meg nem emésztett fehérjét hasznosítják, és biológiailag értékes fehérjévé alakítják.
A mikroorganizmusok igen nagy mennyiségű, egyébként nehezen hozzáférhető, vízben oldható vitaminokat termelnek (pl. B ~ vitamin csoport) az állati szervezet részére.
A helyesen takarmányozott ló naponta 5-12-szer ürít bélsarat. Fiziológiás viszonyok közt a ló bélsarának átlagos víztartalma 70-80% között ingadozik. Mennyisége a felvett takarmány abszolút mennyiségétől, ezen belül annak nyers rost tartalmától függ.
A szárazanyagnak min. 16-18%-nyersrostot kell tartalmaznia. A nyers rost 30-60%-át ajánlatos Strukturális, azaz 1 cm-nél hosszabb legyen.
Abraktúletetés esetén hirtelen, sok keményítő érkezhet a vastagbelekbe, amely tejsavas erjedést, a pH 5,5-5,8-ra való csökkenését, ozmotikus hasmenést okozhat és hajlamosít a savos patairha-gyulladásra.